| Hány éve | Mikor | Esemény | |
| 785 | 1241-ben | a tatárjárás idején elpusztult Kecskemét és a környékén lévő hat falu is, közülük csak Kecskemét éledt újjá. | Leírás |
| 780 | 1246-ban | IV. Béla letelepítette a kunokat a Duna-Tisza közére. | Leírás |
| 673 | 1353-ban | említették először Kecskemét nevét Nagy Lajos király oklevelében. | Leírás |
| 658 | 1368-ban | volt Kecskemét, mint mezőváros (oppidium) első okleveles említése. | Leírás |
| 635 | 1391-ben | királynéi birtoknak mondta Kecskemétet a tölgyerdő használatát meghosszabbító budai káptalani okirat. Itt már tudatosan együtt említik a "három várost". | Leírás |
| 619 | 1407 körül | született Hunyadi János kormányzó, hadvezér, Kecskemét földesura. | Leírás |
| 611 | 1415-ben | Borbála királyné városnak nevezte Kecskemétet. | Leírás |
| 577 | 1449-ben | Hunyadi János kormányzó is megfordult a városban. | Leírás |
| 574 | 1452-ben | Hunyadi János adománya folytán a város Péró Jánosé lett. | Leírás |
| 517 | 1509-ben | Kecskemét említése hiteles oklevélben "Sedem Kechkemetzek" néven. | Leírás |
| 500 | 1526. szeptember végén | a Pestről Szeged felé vonuló török csapatok felégették a várost. | Leírás |
| 467 | 1559. január 27-én | adták ki a levéltár legrégibb magyar nyelvű oklevelét, a szűcs-céh szabályzatát. | Leírás |
| 465 | 1561-ben | Kecskeméti Vég Mihály elkészítette a 55. Zsoltár fordítását. | Leírás |
| 462 | 1564-ben | I. Ferdinánd oltalomlevelet adott a városnak, amelyet később Rudolf és III. Ferdinánd is megerősít. | Leírás |
| 462 | 1564-ben | egyezség született a katolikusok és a protestánsok között a templom használatáról és a békés vallásgyakorlásról. | Leírás |
| 461 | 1565-ben | a város igazságszolgáltatása a török bíró (kádi) fennhatósága alá került. | Leírás |
| 454 | 1572. márciusában | született Veresmarti Mihály iskolamester, református, majd római katolikus lelkész. | Leírás |
| 430 | 1596-ban | tatár segédcsapatok pusztítottak Kecskeméten. 530 házból 327 maradt. | Leírás |
| 427 | 1599-ben | a tolnai református iskola Buzás Mihály vezetésével Kecskemétre költözött. | Leírás |
| 407 | 1619-ben | halt meg Kecskeméti Elek János református lelkész, egyháztörténeti író. | Leírás |
| 404 | 1622-ben | II. Ferdinánd király vásártartási szabadalmat adott a városnak három országos vásár tartására. | Leírás |
| 403 | 1623-ban | született Pathai Baracsi János református püspök, a kecskeméti református kollégium rektora | Leírás |
| 403 | 1623-ban | született Pathai Baracsi János református püspök, a kecskeméti református kollégium rektora | Leírás |
| 402 | 1624-ben | Kecskemét bérbe vette az elhagyott pusztákat. | Leírás |
| 401 | 1625-ben | alkották meg a kecskeméti ötvösök a céhszabályzatukat. | Leírás |
| 401 | 1625-ben | alkották meg a kecskeméti ötvösök a céhszabályzatukat. | Leírás |
| 394 | 1632-ben | született Debreceni Kalocsa János református lelkész, tanár, zsoltárfordító. | Leírás |
| 394 | 1632-ben | született Debreceni Kalocsa János református lelkész, tanár, zsoltárfordító. | Leírás |
| 393 | 1633-ban | született Kecskeméthi János jezsuita hittudós, szónok, akit a kortársai "magyar Ciceró"-nak neveztek | Leírás |
| 393 | 1633-ban | született Kecskeméthi János jezsuita hittudós, szónok, akit a kortársai "magyar Ciceró"-nak neveztek | Leírás |
| 389 | 1637-ben | született Kecskeméti W. Péter ötvösmester. | Leírás |
| 389 | 1637-ben | halt meg Kecskeméti Udvar Mihály református lelkész, egyházi író. | Leírás |
| 389 | 1637-ben | született Kecskeméti W. Péter ötvösmester. | Leírás |
| 389 | 1637-ben | halt meg Kecskeméti Udvar Mihály református lelkész, egyházi író. | Leírás |
| 387 | 1639-ben | született Lenthi János református lelkész, esperes, teológiai szakíró. | Leírás |
| 387 | 1639-ben | született Lenthi János református lelkész, esperes, teológiai szakíró. | Leírás |
| 386 | 1640-ben | született Kabai Bodor Gellért református lelkész. | Leírás |
| 384 | 1642-ben | Kecskemét hat kiskunsági pusztát bérelt. | Leírás |
| 380 | 1646-ban | halt meg Veresmarti Mihály iskolamester, református, majd római katolikus lelkész. | Leírás |
| 379 | 1647-ben | az esztergomi érsek a váci püspökkel együtt jóváhagyta a ferencesek kecskeméti plébániai működését. | Leírás |
| 377 | 1649-ben | született gróf Koháry István országbíró, hadvezér, költő, Kecskemét földesura, a kecskeméti piarista rend letelepítője. | Leírás |
| 372 | 1654-ben | született Patai K. István református lelkész, rektor. | Leírás |
| 371 | 1655-ben | született Szentpéteri István református lelkész, rektor. | Leírás |
| 367 | 1659-ben | gróf Wesselényi Ferenc nádor ünnepélyesen okmányba foglalta a kecskeméti szűcsök céhszabályzatát. | Leírás |
| 367 | 1659-ben | írásos feljegyzés szerint a tanács már önálló székházzal rendelkezik. | Leírás |
| 363 | 1663 novemberében | a kecskemétiek népgyűlésen döntöttek a kereskedelem szabadságáról, a helyi érdekek védelméről. | Leírás |
| 353 | 1673. december 25-én | született Cristoph Tausch jezsuita építész, festő. Ő festette a kecskeméti piarista rendház szentháromság képét | Leírás |
| 349 | 1677-ben | súlyos éhínség pusztított Kecskeméten. | Leírás |
| 348 | 1678-ban | felszentelték a török szultán engedélyével épült új református templomot. | Leírás |
| 348 | 1678-ban | tűzvész pusztított Kecskeméten, melynek következtében a református templom is leégett. | Leírás |
|